Snooker (ejtsd: sznúker)

Az angol eredetű snooker a biliárdjátékok egy fajtája, melyet általában egy zöld posztóval bevont asztalon játszanak.
Az asztalon 6 darab zseb található, ezek közül 4 az asztal négy sarkában, 2 pedig az asztal két hosszanti oldalának felénél.

A játékhoz összesen 22 db golyó szükséges:
- 15 db piros golyó (célgolyók), melyek mindegyike a játék során 1-1 pontot ér;
- 6 db színes golyó (célgolyók), melyeknek értéke az alábbiak szerint emelkedik:

sárga - 2 pont,
zöld - 3 pont,
barna - 4 pont,
kék - 5 pont,
rózsaszín - 6 pont,
fekete - 7 pont

- 1 db fehér golyó, az ún. lökőgolyó, melyet a játékosok a többi golyó ellökésére használnak.
 

Az asztalon történő lökések a dákó segítségével zajlanak, amely egy hosszabb, fából készült eszköz, a végén egy vékony, bőrből készült felülettel, amely a golyóval történő minél jobb kapcsolatot hivatott biztosítani. A dákó mérete nem lehet rövidebb 910 mm-nél, és nem térhet el jelentősen a manapság általánosan használt dákók alakjától.
A dákóhoz tartozhatnak különböző segédkellékek is az asztal nagysága miatt, ha a játékos nem ér be az asztal egy pontjára, ilyenek a különböző méretű hosszabbítók, az iksz vagy a pók.

Ha szeretnél többet megtudni a játék eredetéről és történetéről, akkor olvass tovább A snooker története c. menüpont alatt!

A snooker játékot 2 vagy több ember játszhatja, akár mint partnerek (egy csapatként), akár egymástól függetlenül.
Pontokat a golyók belökésével és az ellenfél hibáival lehet gyűjteni. A játék győztese az a játékos (vagy csapat), amelyik a legtöbb pontot gyűjtötte, vagy amelyik a győzelmet - amennyiben ellenfele feladta a játékot - kiérdemelte.
A játék általában több menetből/fordulóból áll, ezeket Frameknek nevezzük. A Framek száma minden esetben egy páratlan szám, hogy a játék végkimentele ne eredményezzen döntetlent. A mérkőzést az a játékos (vagy csapat) nyeri, amelyik az előre meghatározott Framek számából többet nyer. 
Ha valamelyik játékos hamarabb megszerez a Framek száma + 1 felének megfelelő győzelmet, akkor a ő jut tovább, és a mérkőzésnek automatikusan vége, hisz az ellenfél már nem szerezhet többet ennél. 

Példa: A mérkőzés 19 Frame-ből áll. Ha az állás mondjuk 10:3, mert az egyik játékos már megnyert 10 Framet, a másik pedig eközben csak 3-at, akkor az első játékos nyert.
A hátralévő 6 Framet már nem játszák le, hisz a második játékos ekkor már nem nyerhetne 9-nél többet, és ez a végeredményen már nem változtatna.
 

Kezdéskor a játékvezető az alábbi képen látható módon helyezi el a golyókat az asztalon, vagyis a vonalon helyezi el a sárga, zöld illetve barna golyókat. Ez utóbbit (tehát a barnát) a kékkel, a rózsaszínnel és a feketével együtt az asztal hosszanti felezővonalára illeszti. (A színes golyók helyét többnyire kis kereszt jelzi a posztón.)

A piros golyók háromszög formába rendezett csoportját úgy kell elhelyezni, hogy a háromszög csúcspontjában található golyó a rózsaszín golyóhoz érintkezés nélkül a lehető legközelebb kerüljön.

 Kezdőhelyzet a snooker asztalon

Játékmenet

Pontokat a pirosak és a színes golyók váltakozó belökésével lehet gyűjteni egészen addig, amíg az utolsó piros is belökésre nem kerül, ami után a hat színes golyót pontértékük emelkedő sorrendjében kell belökni (a sárgától a feketéig).
A játékosok pénzfeldobással döntik el a kezdés jogát, és ez a sorrend a játék egész ideje alatt megmarad, viszont minden játékot felváltva kezdenek.

A kezdő játékos golyó a kézben állásból (tehát a D félkörön belülről) lök, és a játék akkor kezdődik, amikor a játékos a fehér golyót először megérintette a dákóbőrrel, akár lökte azt, akár csak igazította. A fehér golyónak kezdéskor egy pirosat, később pedig mindig az aktuális célgolyót kell először érintenie, és sohasem eshet lyukba. Olyan golyó, amely nem célgolyó, nem eshet lyukba.

A játékosoknak minden asztalhoz állás alkalmával először piros golyót kell lökniük egészen addig, amíg mindegyik piros golyó lyukba nem került. Egy lökéssel több piros, vagy szabad választású golyó esetén a bejelentett más színű golyó is belökhető, és pontszámaik összeadódnak.
Amennyiben egy piros belökésre került, a következő célgolyó valamelyik színes kell, hogy legyen, amelynek pontszámai hozzáadódnak az addigiakhoz.
Amíg van piros golyó az asztalon, addig a sorozat a piros és színes golyók váltakozó belökésével folytatódik. Színes belökése után az adott golyó visszahelyeződik az asztalra.
Az összes piros golyó belökése után a színes golyók pontértékük emelkedő sorrendjében válnak aktuális célgolyókká, és ekkor belökve már a lyukban is maradnak.

Amennyiben a játékos nem lök be golyót, ellenfele onnan löki el a fehéret, ahol az megállt az asztalon, és neki ilyenkor minden esetben egy általa szabadon választott piros golyó lesz a célgolyója.

Taktika

A taktika szerves részét képezik a biztonsági lökések (Safety), melyeknél a játékosok a golyót az asztalszegélyhez közel próbálják helyezni. Ezután az ellenfél a dákóval csak a golyó felső részét tudja érinteni. Ez az ún. forgató ütés korlátozott hatékonyságú, a golyó irányíthatósága is csökken. Ráadásul a rizikó miatt az ellenfél könnyebben követhet el hibát is.
Létezik egy hasonló, a szakzsargonban kínai snookernek nevezett konstelláció is, melynél egy golyó nem az igazi snooker esetén megszokott módon blokkolja a lökőgolyó útját, hanem odaragad a lökőgolyó másik oldalához, ezzel ugyanúgy korlátozva a dákóval megcélozható felületet, azaz ugyanúgy korlátozva a golyó irányíthatóságát - másrészről a játékos ilyenkor szokatlan kéztartásból kényszerül a lökést elvégezni, ami szintén egy lehetséges hibaforrás.

Segítségként felhasznált források:
Wikipédia - Snooker lap
Magyar Snooker
 

Ugrás a lap tetejére